2018. február 21., szerda

Új tőzsdei jellegű kereskedésre épülő közösségi oldal a magasabb rendű Lucas számsorozatok végtelen sorából

Jól ismert számok a matematika történetében az úgynevezett Fibonacci számok, amelyek olyan számsort jelölnek, amelynek számait úgy képezzük, hogy a sorozatban mindig a legutolsó két számot adjuk össze. Így például: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144 stb. Ezt a számsorozatot egy Fibonacci nevű olasz matematikus fedezte fel a középkorban. Majd 700 évvel később egy Ferdinand Lucas nevű francia matematikus felfedezett fel egy ehhez hasonló számsort, amit ugyanígy képzünk, csak ennél a legutolsó két szám összeadását nem 2-vel és 3-al, hanem 3-al és 4-el kezdjük. Így például: 1, 2, 3, 4, 7, 11, 18, 29 stb. Tegnap csak úgy szórakozásból megpróbálkoztam a Fibonacci számok kettő hatványaira, és bizonyos egész számok összegeire bontani, és érdekes felfedezéseket tettem, amiket nem tudom, hogy más felfedezett e már, minden esetre az interneten nem találtam ilyesmit sehol sem.

1
1
2
3
5
8 = (2^2 + 3)
13 = (2^3 + 5) A kettő hatványainak összege 3, vagyis egy Lucas szám.
21 = (2^4 + 5) A kettő hatványainak összege 4, vagyis egy Lucas szám, az 5-ös együtthatók összege 5.
34 = (2^3 + 5) + (2^4 + 5) A kettő hatványainak összege 7, vagyis egy Lucas szám, az 5-ös együtthatók összege 10, (vagyis az előző kettő összege).
55 = (2^3 + 5) + (2^4 + 5) + (2^4 + 5) A kettő hatványainak összege 11, vagyis egy Lucas szám, az 5-ös együtthatók összege 15, (vagyis az előző kettő összege).
89 = (2^3 + 5) + (2^4 + 5) + (2^4 + 5) + (2^3 + 5) + (2^4 + 5) A kettő hatványainak összege 18, vagyis egy Lucas szám, az 5-ös együtthatók összege 25, (vagyis az előző kettő összege).
144 = (2^3 + 5) + (2^4 + 5) + (2^4 + 5) + (2^3 + 5) + (2^4 + 5) + (2^3 + 5) + (2^4 + 5) + (2^4 + 5) A kettő hatványainak összege 29, vagyis egy Lucas szám, az 5-ös együtthatók összege 40, (vagyis az előző kettő összege).

Tehát ha a Fibonacci számokat kettő hatványainak és ötnek az összegeire bontjuk, akkor a kettő hatványkitevőinek az összege mindig egy Lucas számot ad ki, az ötnek az összegei pedig az előző két összegnek az összegei a Fibonacci számok logikájának megfelelően. Ezen felbuzdulva megpróbáltam ugyanígy elemeire bontani a Lucas számokat is, ezúttal a kettő hatványainak és a háromnak az összegeire.


3
4
7 = (2^2 + 3) A kettő hatványainak összege 2, vagyis egy Fibonacci szám.
11 = (2^3 + 3) A kettő hatványainak összege 3, vagyis egy Fibonacci szám.
18 = (2^2 + 3) + (2^3 + 3) A kettő hatványainak összege 5, vagyis egy Fibonacci szám, a hármas együtthatók összege 6, vagyis az előző két szám összege.
29 = (2^2 + 3) + (2^3 + 3) + (2^3 + 3) A kettő hatványainak összege 8, vagyis egy Fibonacci szám, a hármas együtthatók összege 9, vagyis az előző két szám összege.
47 = (2^2 + 3) + (2^3 + 3) + (2^3 + 3) + (2^2 + 3) + (2^3 + 3) A kettő hatványainak összege 13, vagyis egy Fibonacci szám, a hármas együtthatók összege 14, vagyis az előző két szám összege.

Tehát a kettő hatványkitevőinek összegei itt mindig egy Fibonacci számot adnak ki a hármas szám összegei pedig mindig az előző két összeg összegei, mint az imént. Ezután a 3-nál egyel nagyobb 4-es szám összegeit próbáltam hozzáadni a kettő így képzett hatványainak az összegeihez.

8 = (2^2 + 4)
12 = (2^3 + 4)
20 = (2^3 + 4) + (2^2 + 4)
32 = (2^3 + 4) + (2^2 + 4) + (2^3 + 4)
52 = (2^3 + 4) + (2^2 + 4) + (2^3 + 4) + (2^3 + 4) + (2^2 + 4)
Amint láthatjuk kaptunk egy a Fibonacci és a Lucas számokhoz hasonló számsorozatot, ahol szintén mindig a legutolsó két szám összegéből képezzük a következő számot, és ami így egy magasabb rendű Lucas számnak tekinthető mindjárt mondom, hogy miért. Először azonban tegyük meg még egyszer ugyanezt 5 összegeivel is:



9 = (2^2 + 5)
13 = (2^3 + 5)
22 = (2^3 + 5) + (2^2 + 5)
35 = (2^3 + 5) + (2^2 + 5) + (2^3 + 5)
57 = (2^3 + 5) + (2^2 + 5) + (2^3 + 5) + (2^3 + 5) + (2^2 + 5)
Láthatjuk, hogy itt is hasonló eredményre jutottunk, de vajon miért tekinthetőek ezek a számok magasabb rendű Lucas számoknak, és nem csupán önkényesen képzett Fibonacci szerű számsorozatoknak? Ennek a megértéséhez próbáljuk meg kivonni a Fibonacci számokat a Lucas számokból.
3 – 2 = 1
4 – 3 = 1
7 – 5 = 2
11 – 8 = 3
18 – 13 = 5
29 – 21 = 8
47 – 34 = 13

Láthatjuk, hogy Fibonacci számokat kaptunk eredményül, tehát a Lucas számok nem mások, mint két egymásra rétegzett Fibonacci számsor összegei. Most vonjuk ki az általunk képzett magasabb rendű Lucas számokból először a Lucas számokat, majd a második magasabb rendű Lucas számsorból az első magasabb rendű Lucas számsort.

8 – 3 = 5
12 – 4 = 8
20 – 7 = 13
32 – 11 = 21
52 – 18 = 34



9 – 8 = 1
13 – 12 = 1
22 – 20 = 2
35 – 32 = 3
57 – 52 = 5

Láthatjuk, hogy ugyancsak Fibonacci számokat kaptunk eredményül, tehát az így képzett számsorok azért tekinthetőek magasabb rendű Lucas számoknak, mert a Lucas számokhoz hasonlóan szintén egymásra rétegzett Fibonacci számok összegeinek tekinthetőek, és ezt nyilvánvalóan egészen a végtelenségig folytathatjuk, mindig új magasabb rendű Lucas számokat képezve. A magasabb rendű Lucas számok képzésének módszere általam képletbe foglalva, talán nem túl szakszerűen, tehát:

(F2^1 + Fn) = F → ∞ Ahol (F) a Fibonacci számokat jelöli, (n) pedig egy mindig egyel növekvő, változó számot.

Ha pedig a fibonacci számok felbontásával kapott sorozatok együtthatóihoz adunk hozzá egyet, akkor pedig egészen újfajta sorozatokat kapunk, amelyeket én nem tudok hová tenni.

 8 = (2^2 + 4)
14 = (2^3 + 6)
22 = (2^4 + 6)
36 = (2^3 + 6) + (2^4 + 6)

9 = (2^2 + 5)
15 = (2^3 + 7)
23 = (2^4 + 7)
38 = (2^3 + 7) + (2^4 + 7)

Azon ötletem támadt ezzel kapcsolatban, hogy létre lehetne hozni erre építve egy olyan közösségi oldalt, vagy közösségi applikációt, ahova, ha regisztrálna valaki, akkor automatikusan ingyen a tulajdonába kerülhetne egy magasabb rendű Lucas számsorozat a Lucas számsorozatok végtelen sorából, és kapna egy webes felületet, ahol kötelező lenne neki építenie ezt a számsorozatot egyrészt, tehát folyamatosan ki kellene számítania az egyes tagjait, ami nagy hasznára lenne a matematika tudományának. Legalább egy hónapban egy számtagját ki kellene számolnia a tulajdonában lévő magasabb rendű Lucas számsorozatnak ahhoz, hogy a tulajdonjoga megmaradjon. Ugyanakkor lehetőséget kellene adni a regisztrált tagoknak arra, hogy ezen a webes felületen, a tulajdonukban lévő Lucas számsorozatokkal kereskedjenek egymás közt. Hogy eladhassák egymásnak a tulajdonukban lévő számsorozatot.
Egy számsorozatot mindenki ingyen kapna, a többit pedig csak vásárlással lehetne megszerezni akár egymástól, vagy akár egy új, még senki által nem birtokolt számsorozat megvásárlására is lehetőséget kellene biztosítani. Ezzel létrehozhatnánk egy újfajta tőzsdei terméket és egy erre épülő új tőzsdei kereskedő felületet, ami nyomába érhetne akár a Bitcoin népszerűségének is. Attól az különböztetné meg, ahogy a többi tőzsdei terméktől is, hogy itt a megvásárolható termékek száma végtelen. Ami érdekes lehetőségeket ígér a tőzsdei kereskedelem jövőjét illetően, mert ilyen még nem volt a tőzsdei kereskedelem történetében, hogy egy tőzsdei termék korlátlan mennyiségben legyen megvásárolható. Kíváncsi lennék rá, hogy ez milyen hatással lenne a tőzsdei kereskedelem jövőjére.

Felhasznált irodalom:

Wikipédia: Fibonacci-számok https://hu.wikipedia.org/wiki/Fibonacci-sz%C3%A1mok

Wikipédia: Bitcoin https://hu.wikipedia.org/wiki/Bitcoin

2018. február 6., kedd

Újabb nemzeti radikális pártkezdemény

Újabb nemzeti radikális pártkezdemény. Az a legnagyobb problémájuk a nemzeti radikálisnak elnevezett pártoknak Magyarországon, hogy az iszlám világ logikája szerint akarnak politizálni egy európai országban. Az iszlám országokban az számít jobboldalinak, ha valaki a világi dolgokban való előrejutással keveset foglalkozik. Keveset tanul. Szinte csak a koránt olvassa. Keveset dolgozik, csak amennyi nagyon szükséges. Viszont a vallás formális erkölcsi szabályait betartja. Nem iszik, nem dohányzik, sok gyereket csinál, és feltétlenül részt vesz a fehérek elleni dzsihádban. Csak azt nem értik meg, hogy Magyarország az nem az iszlám világ. Ez Európa. Itt az a jobboldali, aki dolgozik is, tanul is, építi a gazdaságot és előreviszi a haladást, illetve a valláserkölcsi szabályokat is betartja. Továbbá az a baloldali aki se a valláserkölcsi szabályokat nem tartja be, se nem dolgozik és nem építi a gazdaságot. Így ha egy nemzeti radikális párt Magyarországon bekerül a parlamentbe az előbb-utóbb vagy a haladásellenességét adja fel, és a valláserkölcsi szabályokat megtartva a Fideszhez, a jobboldalhoz csapódik, mint ahogy Csurka tette annak idején. Vagy a valláserkölcsi szabályokat adja fel, és a haladásellenességét megtartva a baloldalhoz csapódik, mint ahogy a Jobbik tette most. Vagy ha egyiket sem teszi akkor előbb-utóbb kicsúszik a lába alól a talaj. Minden nemzeti radikális párttal ez fog történni, ha bekerül Magyarországon a parlamentbe. Kreálhatnak akárhány új nemzeti radikális pártot mindegyikkel ez fog történni.

https://www.nemzetiszolidaritas.hu/?utm_source=ad&utm_medium=cpc&utm_campaign=ok1&utm_content=website&gclid=CjwKCAiAweXTBRAhEiwAmb3Xu9PDsiFvH35FFoLZ7K0wMvWXHwEIk1wjD2kg7w1Yv__TjVID36EeaRoCfRMQAvD_BwE

2018. február 4., vasárnap

Az elkallódott múlt építészeti kincseinek helyreállítását elősegítő mobil applikáció elkészítése

Manapság igen elterjedtek az úgynevezett mobiltelefonokra telepíthető szkenner applikációk, amelyekkel különféle dokumentumokat, mind például rajzokat, névjegykártyákat, szöveges reklámkatalógusokat stb., lehet beolvasni a mobiltelefonba, majd különféle szöveges formátumokban, mint például doc, pdf stb., elmenteni. Nekem eszembe jutott az ötlet, hogy egy ilyen applikációval akár régi építészeti tervrajzokat is be lehetne szkennelni mobiltelefonokba, majd nem szöveges, hanem valamilyen digitális építészeti tervező program formátumában elmenteni. Manapság pedig már létezik egy olyan magyar fejlesztésű alkalmazás, amivel a nyers digitális építészeti terv fájlból VR (virtuális valóság) eszközökkel bejárható háromdimenziós térbeli modelleket lehet alkotni. Ez nem más, mint az Abstracto, amelyet pontosan ilyen célra terveztek.

Ennek a két alkalmazásnak az összekapcsolásával pedig a régi, meg nem épített tervrajzokat új életre kelthetnénk, és akár egy új közösségi oldalt is építhetnénk erre a rendszerre, ahol egy szkenner applikációval bárki beolvashatna régi tervrajzokat, hogy azokat egy beépített Abstracto alkalmazással VR eszközökkel bejárható háromdimenziós modellekké alakítsa, és közzétegye ezen a közösségi oldalon, hogy bárki más is bejárhassa akár egy VR szemüveggel. A közösségi oldalak így akár közösen összefogva virtuális városokat is összeállíthatnának a régi, meg nem épített épületekből, helyreállítva egy elkallódott, soha meg nem alkotott múltat, újra megélve, hogy milyen is lehetett volna a múlt egykoron.

Magyar fejlesztéssel bolyonghatunk a jövő épületeiben http://magyarepitok.hu/technologia/2017/11/magyar-fejlesztessel-bolyonghatunk-a-jovo-epuleteiben

Office Lens alkalmazás https://play.google.com/store/apps/details?id=com.microsoft.office.officelens&hl=hu

2017. december 17., vasárnap

A Star Wars saga zoroasztriánusból zurvánista szellembe vált át?

Tegnap néztem meg a Star Wars saga immár VIII. epizódját, vagyis „Az utolsó Jedi”-t. A Star Wars filmekről már sok angol nyelvű honlapon olvastam olyan véleményeket, hogy kapcsolatba hozhatók az iráni eredetű zoroasztriánus vallás tanaival. Ez a mára már kihalt, de tanainak nyomait sok más vallásban ma is megőrző, egykori vallás az univerzumot két egymással ellentétes princípiumra osztja a jóra és a rosszra, vagy másként a sötétségre és a fényre, amelyek folyamatos harcban állnak egymással a világtörténelemben, hogy aztán a zoroasztriánus üdvtörténetben a történelem végén a fény princípiuma végleg győzedelmeskedjen a sötétség felett és megvalósuljon az örök jó uralma a világegyetemben.
Mi tagadás, a Star Wars filmek pontosan ugyanezt a sémát követik. Jelen vannak bennük a fény gyermekei: a jók, illetve a sötétség fiai: a rosszak, akiket konkrétan is mindig a sötét és a fényes jelzővel illetnek a filmekben, és ezek minden epizódban összecsapnak egymással, hogy minden harmadik részben menetrendszerűen győzedelmeskedjen a jó a gonosz felett. A legújabb epizód azonban nem annyira a sötétség és a fény harcát, hanem inkább a sötétség és a fény közötti egyensúlyt hangsúlyozza.
Az egész történetet nem mesélem itt el, de a fontosabb részleteket érdemes megemlíteni. A sötét hatalom ellen lázadó jók képviseletében Rey megkeresi az önkéntes száműzetésben élő Luke Skywalkert, hogy segítse őket, aki ezt visszautasítja, azonban Rey nem tágít, és hosszú vita után Skywalker felfedezi a lányban a leendő Jedi lovag adottságait, és elkezdi kiképezni Jedi lovaggá, átadni neki a Jedi képességeket. Illetve az úgynevezett erőt, amiről azonban Skywalker elárulja a lánynak, hogy nem csupán képességeket jelöl, hanem az egész univerzumot átható ősprincípiumot, amely minden korban egyensúlyt teremt a jó és rossz között, a születés és halál, élet és erőszak stb. ellentétes erői között.
Miután a lány felvértezte magát a Jedi képességekkel elindul, hogy megküzdjön Kylo Ren-el a sötétség lovagjával, abban a reményben, hogy átállíthatja a jó oldalra, mert még mindig érzi benne a fény erőit, mint ahogy ez Skywalker-nek is sikerült még a III. részben apjával. Annak ellenére teszi ezt, hogy Skywalker figyelmezteti nem egészen úgy lesz, ahogy azt Rey elképzeli. Kylo Ren fogságba ejti a visszatérő lányt és a sötét imperátor elé vezeti, ahogy hasonló jelenet kezdődik, mint a III. részben, a Jedi visszatérben, és majdnem úgy is végződik. Az imperátor megkínozza a lányt, és majdnem megöli, majd az utolsó pillanatban Kylo Ren mégis segít neki. Megöli az imperátort és az őt védő őröket, de mégsem áll át a jó oldalra. Hanem felajánlja Rey-nek, hogy pusztítsák el ketten együtt mind a jó lázadókat, mind pedig a sötét erő katonáit, tehát az egész múltat, hogy ezután csak ketten együtt uralkodjanak a galaxis felett, amit Rey azután visszautasít.
Az új jelszó tehát a sötétség és a fény közötti egyensúly a Star Wars filmek történetében, ami egy másik iráni eredetű vallás a zurvánizmus tanaival van analógiában, ami a zoroasztriánizmus egy szektájának tekinthető, és szintézisbe akarta egymással hozni a zoroasztriánus dualizmust, illetve a kinyilatkoztatott vallások monizmusát. Lényegében azt tanítja ez a vallás, hogy létezett egykor egy ősistenség, vagy ősszubsztancia, amit úgy neveznek, hogy Zurván. Ebben a jó és a rossz, a fény és a sötétség erői még egyensúlyban voltak egymással. Azonban a világ teremtésekor a jó és a rossz erői kiáradtak ebből az ősistenségből, hogy létrehozzák a világegyetemet, és ezzel egyetemben megbomlott közöttük az egyensúly, hogy aztán a világtörténelemben folyamatos harc kezdődjön közöttük. Viszont a zurvánizmus szerint a történelem vége nem a jó győzelmével végződik a rossz felett, hanem a jó és rossz erők újbóli egyensúlyba kerülésével, ahogy az az ősistenségben: Zurvánban ez eredetileg még megvolt.
Ennek a fényében nagyon érdekes Kylo Ren ajánlata Rey-nek, hogy pusztítsák el együtt az egész múltat a jót is, és a rosszat is, hogy így valósítsanak meg egy új uralmat az univerzum felett. Hiszen, ha a zurvánizmus logikáját követjük, akkor a jó egymaga sohasem győzedelmeskedhet a rossz felett, sem a rossz a jó felett, mivel a kettő kölcsönös függésben van egymással. A jó csak a rosszal való viszonyban lehet jó, ahogy a rossz is csak a jóval való viszonyban lehet rossz. A két erő harca csak kettő egyensúlyával végződhet, amit csak úgy lehet meghaladni, ha gyökerestül kitépjük a világtörténelem menetét alkotó két erő: a jó és a rossz gyökereit, tehát elpusztítjuk az egész múltat, és valami újat állítunk a helyébe. De mi lehet ez az új? Vagy hogyan végződhet a jó és a rossz egyensúlyára törekvők és az ezt meghaladni akarók harca? Talán ebből is létrejöhet valami új, második egyensúly? Véleményem szerint ezek azok az érdekes filozófiai kérdések, amiket a film felvet, és amelyekre a következő epizódnak választ kell adnia. Várom a következő epizódot.

Felhasznált Irodalom:

John R. Hinnels: Antikvár könyv - Perzsa mitológia, Corvin Kiadó, 1992.

2017. november 18., szombat

A munkásarisztokrácia kiépítésének lehetőségéről és szükségességéről

A munkásarisztokrácia a Horthy rendszerből ismert szociológiai kategória. Akkoriban egy az átlagos ipari munkásoknál szakmájukban jobban képzett és magasabb jövedelemmel rendelkező munkásréteget értettek alatta. Én ezt a hagyományos értelmezést egy kicsit átalakítanám és ezentúl olyan munkásréteget értenék alatta, amely szellemi és erkölcsi sajátosságaiban az egykori feudális arisztokráciához hasonul. Ez az értelmezés sokaknak talán paradoxnak tűnhet, hiszen a munkásosztályt szociológiai értelemben kétszeresen is ellentétes jelleggel bír az egykori feudális arisztokráciával szemben, hiszen míg az egy alapvetően agrár réteg volt, addig a munkásosztály egy alapvetően ipari réteget képvisel, továbbá míg a feudális arisztokrácia egy alapvetően úri réteget képvisel a társadalomban, addig a munkásosztály egy szolgarétegnek tekinthető.

Én azonban bizonyos vagyok benne, hogy egy az egykori feudális arisztokráciához hasonló kvalitású réteg csakis a munkásosztályból nőhet ki korunkban, ami egyáltalán nem példanélküli a történetelemben. Hiszen volt már rá példa, hogy egy társadalmi osztály átvette és magára öltötte az egykori feudális arisztokrácia sajátosságait. Ez pedig a polgárság volt a XIX. században és a XX. század elején, hiszen Magyarországon is nem egyszer megtörtént a századelő világában, hogy a zsidó polgárság képviselő nemesi címeket vásároltak maguknak és arisztokratákra jellemző tevékenységeket vállaltak fel. Ennek bizonyításához először is elemeznünk kell, hogy melyek is azok a szellemi és erkölcsi kvalitások, amelyeket az egykori feudális arisztokráciának tulajdoníthatunk. Egyrészt nyilvánvalóan a középkorból átörökölten a katonáskodás, a harciasság és a haza, illetve a vallás védelme, továbbá a modern korban a kultúra és tudománypártolás és terjesztés, amiben Magyarországon a Széchenyi István köré gyűlt arisztokraták jeleskedtek.
Miből gondolom, hogy ezekre a tevékenységekre manapság már a munkásosztály lenne a legalkalmasabb? Leginkább azért, mert korunkban az arisztokrácia eszményét egykor átvevő polgárság és a munkásság sajátosságai alapvetően átalakultak a modern társadalomban. A XIX. században és a XX. század elején a polgár alapvetően a gyáros vagy a bányatulajdonos szerepkörét látta el, aki ha már felépítette a gyárát, vagy megvásárolta egy bánya tulajdonjogát, és meggazdagodott, akkor sok szabadideje lett, mert a technológia viszonylag lassú fejlődése miatt a gyárak és bányák üzemeltetése kevesebb beavatkozást igényelt, mint ma és ilyen állapotában úgy élhetett, mint egy arisztokrata ugyanazokkal a tevékenységekkel és időtöltésekkel. A mai High Tech világban viszont a technológiai fejlődés, a piaci változások, és a mindennapi élet menete hihetetlenül felgyorsult. A vállalkozások üzemeltetése hatványozottabban több munkát, állandó készenlétet, és nagyarányú alkalmazkodóképességet követel, ami szinte minden szabadidőt elvesz a vállalkozók életéből. Továbbá az alapvetően férfias vállalkozói tulajdonságokkal szemben, mint a bátorság, a kitartás és a küzdeni tudás, egyre inkább felértékelődnek az olyan nőies tulajdonságok, a vállalkozások területén, mint a kommunikáció képesség, vagy az alkalmazkodóképesség.

A munkásosztály, amelynek a munkaideje régen szabályozatlan volt, és az így előálló nagyon hosszú munkaidő minden szabadidejüket elvett ma szabályozott munkaidőben dolgozik, és így sok szabadidő jut nekik. Továbbá míg régen a munkásosztály alapvetően alacsony béreken tengődött, addig ma már egy jó szakmunkás bére vetekedhet akár egy egyetemi professzoréval is. Mindezek a sajátosságok, gondolok itt a munkásoknak jutó több szabadidőre, illetve a nekik juttatott magasabb bérekre, mondanom sem kell, arra predesztinálják a munkásosztályt, hogy ők legyenek azoknak a tevékenységeknek a folytatói, amelyeket régen az arisztokrácia, illetve később a polgárság végzett. Gondolok itt a művelődésre, vagy a kultúra pártolására.

Hiszen ki másból lehet jó műgyűjtő, vagy komolyzenei darabok megrendelője, vagy éppen művelt olvasó, mint azokból, akiknek sok szabadideje és pénze van, amelyek közül a szabadidőből a vállalkozó polgárságnak egyre kevesebb jut. A barokk korban csak az arisztokráciának és a papságnak volt lehetősége operát rendelni egy zeneszerzőtől, vagy festményt rendelni egy képzőművésztől, vagy olvasás céljából könyveket gyűjteni. Ma már erre egy magasabb jövedelmű munkásembernek is lehetősége van, már csak azért is, mert ezek a szolgáltatások lényegesen olcsóbbá váltak. A kortárs műgyűjtésbe például már egészen kis összegekkel is belefoghat akárki. De a különféle internetes közösségi alkalmazások lehetőséget nyújtanak már új iparágak támogatására is, ha valaki éppen erre akarja költeni a pénzét. A modern vállalkozóval ellentétben, aki minden pénzét a vállalkozásába forgatja vissza, a munkásnak nem adódhat semmiféle értelmes jövőbeni cél a kenyérkereső munkájából, amire rááldozhatná jövedelmének feleslegét, ezért ahogy a régi arisztokrácia, úgy a mai munkásosztály sem igen találhat más értelmes befektetést pénzének, mint a kultúrát, vagy a tudományt, hacsak nem a kocsmában akarja pénzét elverni.

A másik arisztokrata elfoglaltság, tehát a katonáskodás pedig eredendően inkább a munkásosztály erősebb és férfiasabb alkatához van szabva, mint az egyre inkább elnőiesedő High Tech vállalkozó rétegéhez, akik Disco-ban vagy kozmetikai szalonokban töltik szabadidejüket. Ennek fényében én szomorúan látom a mai magyar munkásosztály züllöttségét és elveszettségét, hogy a kultúra és a tudomány oltára helyett kocsmákban költik el pénzüket, és úgy vélem, hogy a munkáslétre készülő fiataloknak elsősorban az arisztokrata erkölcsöket kellene megtanítani az iskolában, hogy így nőjön fel egy új arisztokrata réteg a nyugati társadalomban.

2017. november 12., vasárnap

A Szijjártó Péter által meghirdetett gazdasági dimenzióváltásról

Az alább belinkelt cikkben Szijjártó Péter ezen kijelentéseiről szólva, hogy a teljes foglalkoztatás megvalósítása után a munka mennyisége helyett a munka minőségi összetevőire kell koncentrálni, és összeszerelő munkák helyett magasabb szintű technológiával alátámasztott, magasabb hozzáadott értékű munkahelyeket kell teremteni. Előremutatónak tartom ezeket a gondolatokat, mert a közgazdaság törvényeiből az következik, hogy magasabb bérszínvonal csak magasabb szintű technológiával alátámasztott, magasabb hozzáadott értékű munkára alapozott gazdaságban lehetséges. Én is szeretnék magasabb béreket, de nonszensznek tartom a JOBBIK bérúniós terveit, ahol technológiai fejlesztés és magasabb hozzáadott érték nélkül pusztán politikai döntés alapján akarnak bért emelni. Meg a baloldal szólamait is, hogy vegyük el a gazdagoktól, aztán adjuk a szegényeknek. Én nem irigylem semelyik gazdag embertől sem a pénzét, meg nem akarok alacsony értékű munkáért magasabb fizetést, de elvárhatónak érzem, hogy magasabb hozzáadott értékű munkalehetőségeket is biztosítsanak, amelyekkel több pénzt lehet keresni. Mert úgy vélem, hogy bonyolultabb ipari gépek kezelését is meg tudnám tanulni. Nem könyöradomány kell, meg a gazdagoktól elvett pénz szétosztása, hanem magasabb szintű technológiával alátámasztott, magasabb hozzáadott értékű munkalehetőségért magasabb bér.

http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/figyelemre_meltot_mondott_ma_szijjarto_peter.650616.html


2017. október 26., csütörtök

Soros György tényleg maga a fenevad lenne a bibliából?

A világ nyelvei ma mind kivétel nélkül szimbólumalapú nyelvnek tekinthetőek, ahol egy-egy tárgyat, fogalmat vagy egyéb más konkrét vagy elvont formában létező dolgot egy-egy nyelvi szimbólum jelöl. Nyelvi karakterekből összerakott szó, vagy a képírás időszakában még grafikai elemekből összerakott képi jel. Miért mondom ezt? Talán létezhet másfajta nyelv is? Kérdezhetné az olvasó. Az Arrival, vagyis Érkezés című nemrég megjelent sci-fi filmben arról van szó, hogy a hozzánk látogató földönkívüliek úgynevezett jelentésalapú nyelvvel kommunikálnak egymással, amely képes tárgyak, fogalmak, jelentések és jelentésárnyalatok végtelen sorát, mint például a kalapács lehetséges formáinak végtelen sorát egyetlen szimbólummal kifejezni. Tehát nem egy szimbólum jelöl egy dolgot, hanem egy szimbólum akár végtelenül sok dolgot is jelölhet a jelentésalapú nyelvek esetében. A filmben ezt a földönkívüliek által alkalmazott nyelvi szimbólumokon belüli matematikai összefüggések teszik lehetővé.
A kérdés az, hogy létezhet e olyan mesterséges, vagy természetes forma, illetve szimbólum, amiben megvannak azok a matematikai összefüggések, amelyek lehetővé teszik, hogy bennük jelentések és jelentésárnyalatok végtelen sorát eltároljuk? Ennek megválaszolásához először is a káoszelmélet tudományát kell közelebbről szemügyre vennünk. A káoszelmélet olyan bonyolult, többkomponensű nemlineáris dinamikai rendszerekkel foglalkozik, amelyeknek viselkedése az őket leíró determinisztikus törvények ellenére sem jelezhető előre hosszú távon. Az ilyen rendszerek nagyon érzékenyek a kezdőfeltételekre. Tehát ha a rendszer viselkedését meghatározó kezdőfeltételekben akár a legkisebb eltérés, vagy valamilyen új külső behatás lép életbe az a rendszer hosszú távú viselkedését nagymértékben eltérítheti annak előre determinált menetétől. Az időjárás például egy többkomponensű rendszer, nagyon sok tényező, kezdőfeltétel határozza meg, hogy valahol éppen vihar van e, vagy süt a nap.
Ha ezekben az időjárást meghatározó kezdőfeltételekben valahol egy kismértékű külső behatás avatkozik bele, például, ha valahol a Föld felszínén meglebbenti a szárnyát egy pillangó, akkor ez nagy kihatással van az időjárás további menetére. Így a pillangó szárnycsapása vihart eredményezhet valahol a Föld másik részén, ahol egyébként sütne a nap. Ezt nevezik pillangóhatásnak, ami tömören azt jelenti, hogy a kezdőfeltételekben való kismértékű eltérés nagy hatással van a rendszer további működésére. Az időjáráshoz hasonló komplex rendszerek még a gazdaság, vagy a lemeztektonika stb. is, amelyek szintén érzékenyek a kezdőfeltételekre. A káoszelméletnek a geometriára is nagy hatása volt. Hatására jött létre a fraktálgeometria, ahol a fraktálok a sima felületekkel szemben végtelenül gyűrött és érdes felületeket jelölnek, amelyekben alapvető jellemző az önhasonlóság. Mit például a földi kontinensek partvidékei esetében, ahol a partvidék vonala korántsem sima, hanem végtelenül szabdalt és göcsörtös. Ha megnézzük a partvidék egy tízméteres részét, akkor bemélyedésekkel, kiszögellésekkel tarkított sziklákat láthat mindenki. Ha pedig megvizsgáljuk kis nagyítású mikroszkóppal a sziklák felszínét, akkor láthatjuk, hogy az sem sima, hanem szintén göcsörtös, sűrűn kiálló részek vannak a felületén. Ha nagyobb nagyítású mikroszkóppal vizsgáljuk meg, akkor ezeknek a kiálló részeknek a felületén is találhatunk újabb kiálló részeket, és így tovább a végtelenségig.
Ezt a végtelenül szabdalt és göcsörtös felületet nevezzük fraktálmintázatnak, amely önhasonló is egyben, hiszen a kisebb méretekben látható göcsörtösség nagyjából ugyanolyan mintázatokat követ, mint a nagyobb méretekben látható göcsörtösség. A szikla felületén mikroszkóppal megvizsgált szabálytalan felület nagyjából ugyanolyan, mint a tíz méter hosszban látható sziklás partvidék. Ez az önhasonlóság az, ami rokonítja a fraktálokat a káoszelmélet rendszereinek nonlinearitásával, vagyis a kezdeti feltételekre való érzékenységével, hiszen a pillangóhatás értelmében a kaotikus rendszerek egyszerre determinisztikusak és véletlen jellegűek. Viselkedésük előre jelezhető bizonyos mértékben, de nem teljesen. Csak azt tudhatjuk róluk előre, hogy hosszú távon a rendszer egyes időszakokban mért viselkedése hasonlítani fog a többi időszakokban mért viselkedésére, de nem lesz teljesen olyan, mint ahogy a fraktál mintázatok is csak hasonlítanak önmagukra az egyes mérettartományokban, de nem teljesen ugyanolyanok. Erre mondják, hogy a kaotikus rendszerek viselkedése csak statisztikai jelleggel jelezhető előre, de nem teljes pontossággal.





A következő kérdés, hogy létezhet e olyan kaotikus rendszer, ahol a pillangóhatások nem egymástól függetlenül nyilvánulnak meg az egyes esetekben, mint az időjárás esetében, hanem összefüggő rendszert alkotnak. A válasz igen. Ez pedig a tőzsde. Soros György a híres tőzsdén meggazdagodott milliárdos pénzügyi nézeteinek az alapja a visszahatás elmélete. Soros szerint a tőzsdén a befektetők gondolatai és várakozásai a részvények jövőbeni állapotát illetően általában tévesek. Ugyanis a tőzsdén az emberek várakozásai, és az ebből kialakuló cselekedetek hatással vannak a részvények árára, de a részvények így kialakuló ára aztán visszahat a befektetők gondolataira és cselekedeteire. Méghozzá úgy, hogy ha megfelelt a befektetők várakozásainak, akkor megerősíti őket, ha pedig nem akkor módosítja őket, hogy az így megerősödött vagy módosult vélemény ismét hatással legyen az árakra és így tovább a végtelenségig. Tehát a szerző szerint a tőzsdei áringadozások sohasem állapodhatnak, és nem is állapodnak meg, semmilyen egyensúlyi szinten, mert az árak és a befektetők nézetei között örökösen ismétlődő oda-visszahatás van akárcsak egy pingpong játékban. Az mindenképpen alátámasztja a szerző nézeteit, hogy a tőzsdén sohasem áll meg az áringadozás.
Soros rendszerében tehát a tőzsdei spekulánsok várakozásai, illetve a tőzsdei árak pillangóhatásként hatnak egymásra oda vissza. A spekulánsok várakozásainak kismértékű módosulása nagy hatással van a tőzsdei árakra, illetve a tőzsdei árak kismértékű változásai nagy hatással vannak a spekulánsok várakozásaira, és így a tőzsdei spekulációban és a tőzsdei árak alakulásában a pillangóhatások nem egymástól függetlenül megnyilvánuló tényezők, hanem összefüggő rendszert alkotnak. Ha pedig jobban belegondolunk abba, hogy milyennek is kell lennie annak a szimbólumnak, amelyben a matematikai összefüggések akár végtelenszámú jelentést, vagy jelentésárnyalatot is le tudnak tárolni, akkor azt kell mondanunk, hogy olyannak, amely bármilyen struktúrájú információt le tud tapogatni és önmagában eltárolni. Hiszen az információ, mint például egy bármilyen hosszúságú könyv, vagy folyóirat szövege lényegében bármilyen struktúrájú lehet végtelen sokfajta módon meg lehet írni egy könyvet, vagy egy folyóirat cikket.
Erre a normál fraktál nyilvánvalóan nem alkalmas, hiszen az csak olyan típusú információt tud eltárolni, aminek a szerkezete önhasonló. Olyan fraktálra van szükség, amely bármilyen struktúrájú információt le tud kódolni és le tud tárolni. Ez pedig nyilvánvalóan csak egy olyan fraktál lehet, ami nem az egymástól független nonlinearitást, tehát a kezdeti feltételekre való érzékenységet és az ebből eredő determinizmus és véletlenség kettősséget, hanem a nonlinearitások, vagyis véletlenség és determinizmus kettősségek összefüggő rendszerét jeleníti meg. Tehát ami a Soros által felvázolt tőzsdei mozgásokat jelenítik meg, ahol a pillangóhatások pingpong játékot játszanak egymással, mert csak egy ilyen rendszer tud letapogatni bármilyen struktúrájú információkat. Ahol a rendszer az információ letapogatásakor mindig másképp változó struktúrákkal szembesül, amelyek módosítják az ő viselkedését, hogy tudjon alkalmazkodni a struktúra újabb részeinek megváltozott állapotához visszahatva a struktúrára, hogy aztán a struktúra más részeinek újabb változása ismét visszahasson a rendszerre, hogy aztán az újra alkalmazkodni tudjon hozzá és így tovább a végtelenségig. Csak egy ilyen speciális fraktál lehet az, amely képes olyan szimbólumokat alkotni, amelyek bármilyen struktúrájú információkat le tudnak tapogatni.
Ennek a speciális fraktálnak kell rendelkeznie még egy tulajdonsággal is, nemcsak bármilyen struktúrájú, hanem bármilyen mennyiségű információt is gond nélkül le kell tudni tárolniuk. Az utolsó kérdés, hogy létezik e ilyen fraktál, amely ezeknek a feltételeknek megfelel? A válasz igen. Ez nem más, mint a Spidron fraktál. A Spidron egy geometriai alakzat, amit egy Erdély Dániel nevű magyar iparművész talált ki. Azóta nagy hírre tett szert a magyar és a nemzetközi tudományos médiában. Azonban nehéz megmondani, hogy mitől is olyan érdekes ez az alakzat, úgyhogy a legegyszerűbb, ha rögtön mutatok róla egy képet.







A fenti ábrán egy háromszögekből összerakott Spidron alakzat látható, ahol ezek a háromszögek a csúcsok felé haladva egyre kisebbek lesznek. Ezek a csúcsok láthatóan egy végtelenül kicsi pont felé konvergálnak, ahogy a háromszögek bennük egyre kisebbek és kisebbek lesznek, így valószínűleg a háromszögekből is végtelenül sok van, hiszen a végtelenül kicsi és a valamennyire nagy között mindig végtelen a különbség, és azoknak a mérete szintén a végtelenül kicsi felé konvergál. A Spidron tehát így egy végtelen felületet foglal magában egy véges térrészen belül akárcsak a fraktálok, és így kimondhatjuk, hogy maga is egy speciális fraktálnak tekinthető. Ha pedig közelebbről megnézzük ezeket a folyamatosan kisebbedő háromszögeket, akkor az a benyomásunk támad, mintha a Soros által felvázolt pingpong hatás tárulna elénk, hiszen a csúcsok felé haladva az egyik háromszög kisebbedése determinálja az utána következő háromszög kisebbedését az meg az utána következőjét és így tovább a végtelenségig. Visszafelé haladva pedig az egyik háromszög nagyobbodása meghatározza az utána következő háromszög nagyobbodását, és így tovább. A háromszögek méretei determinálják egymást oda-vissza, ez pedig semmi mást nem jelent, mint hogy az a bizonyos speciális fraktál, amelynek belső matematikai összefüggései képesek letapogatni bármilyen struktúrájú információt nem más, mint a Spidron. A Spidron az a fraktálstruktúra, amely elénk tárja a pillangó hatások egymással összefüggő rendszerét, és ami így le tudja kódolni az információ végtelenül változatos struktúráit, illetve ami alapja lehet a jelentésalapú nyelvek szimbólumainak.

Az INTJ egy személyiségtípus betűkódja, amely egyike azoknak a személyiségtípusoknak, amely a pszichológia tudománya által leírt személyiségtipológia nyilvántart azok között a személyiségtípusok között, amilyen egy emberi személyiség lényegében lehet. Racionalistáknak és lángelméknek mondják más szavakkal az INTJ személyiségű embereket, ahol a lángelme fogalma nem feltétlenül zseniális képességeket takar, hanem az információk állandó gyűjtésére és analizálására való elhivatottságot. Jellemük lényege azon alapul, hogy életük értelmét az információ és tudás folyamatos gyűjtésében és racionális, logikai alapokon történő analizálásában találják meg. Nagyon szeretnek összefüggéseket és mintázatokat találni általunk összegyűjtött információcsomagokban. Amelyek olykor egymástól távoli területeket foglalnak egybe. Így ezek azok az emberek, akiket környezetük könyvmolynak szokott nevezni. Az általuk összegyűjtött információt új információvá, vagy ötletekké gyúrják össze, de ezeket az ötleteket ritkán valósítják meg. Inkább gondolják a dolgokat, mint csinálják, ezért a környezetük a könyvmolyság mellett nagy álmodozóknak is tekintik őket.

Ugyanakkor a másokhoz fűződő kapcsolataikban erősen korlátozottak, mert nem tudnak ráhangolódni más emberek érzelmeire és személyiségére. A többi ember esetleges gondjait és igényeit is a racionális logika szemüvegén át nézik és analizálják. Ezért a környezetük érzéketlennek és ridegnek érezheti viselkedésüket, ami beszűkítheti szociális kapcsolataikat és akár egy autista szintjével teheti egyenlővé az ilyen emberek társas helyzetét, holott ezek az emberek nem tekinthetők orvosi értelemben autistáknak. Általában olyan szakmákat ajánlanak ezeknek az embereknek, mint a mérnöki tudományok, a filozófia vagy a manuális műszaki képzetségek, ahol fontos szerepet játszik a különféle információk gyűjtése és analizálása. Olyan hírességek tartoznak az INTJ személyiségek közé, mint Friedrich Nietzsche filozófus, vagy Augustus Ceasar római császár. Egyszer kitöltöttem egy személyiségtesztet, amiből kiderült, hogy én magam is INTJ vagyok.
A disszociatív személyiségzavar pedig egy olyan kóros pszichiátriai betegség, amelyet gyakran összekevernek a Schizophreniával, pedig nem sok köze van hozzá. Lényegében a már sok thrillerben és krimiben feldolgozott személyiséghasadást jelenti. Amikor egy ember elméjében több személyiség van jelen, és ezek közül mindig másik kerül felszínre az idő múlásával. Van olyan ember, aki például reggel új ruhákat rajzoló divatbolondként ébred, majd a délelőttöt a pszicholingvisztika professzoraként tölti egy egyetemi katedrán, hogy aztán este parciális differenciálegyenleteket oldjon meg a számítógép előtt a matematika doktoraként. A tudomány számára egészen zavarba ejtő ez az állapot ugyanis ezeknek az embereknek az egyes személyiségeihez egészen eltérő képességek társulhatnak, mint például magasabb vagy alacsonyabb IQ. Jobbkezesség az egyik személyiségnél, míg a másiknál balkezesség. Van olyan eset, hogy az egyik művészi szinten rajzol, míg a másik egyáltalán nem tud rajzolni.

Ezeknél az embereknél szokott megtörténni az a pszichothrillerekből jól ismert jelenet, hogy az illető számára egyszer csak elsötétül a világ aztán teljesen ismeretlen helyen ébred, mert időközben egy egészen másik személyiség vette át az uralmat a tudata felett. A tudomány ma még nem ismeri ennek a betegségnek az okait, gyermekkori traumákra gyanakszanak, amelyek előidézhetik, de ez nem bizonyított. Nőknél gyakoribb, mint férfiaknál, illetve az amerikai kontinensen gyakrabban diagnosztizálják, mint Európában. Ennek az oka sem tisztázott. Miért írok most erről? Azért, mert arra gyanakszom, hogy ez a két állapot, vagyis az INTJ személyiség megléte, és a disszociatív személyiségzavar talán valamilyen formában az ellentéte lehet egymásnak. Az INTJ személyiségű ember információkat és tudásanyagokat gyűjt, és azokat gyúrja össze valamiféle magasabb egységbe, tehát egymástól eltérő személyiségű emberek előállított tudását, életművét kapcsolja össze egymással magasabb egységgé, míg a disszociatív személyiségzavaros pont ennek az ellenkezőjét teszi. Szétforgácsolja magát egymástól eltérő tudásanyagot létrehozó egyedi személyiségekké. Nemrég láttam a legújabb pszichothrillert, amely ilyen disszociatív személyiségzavarral küzdő emberről szól. A filmben állatgondozóként dolgozik az illető, azt hiszem. 23 különféle személyisége van, és kialakulóban van egy 24.-ik, amelyben az általa gondozott állatokkal azonosul. Ezért elrabol 3 fiatalkorú lányt, hogy azok fogadóbizottságként legyenek jelen a 24. személyiség érkezésénél, akiket ez a születő állatias lény megölhet. Erről szól nagyjából a film. Érdekes, hogy ez a film a személyiség szétforgácsolódásának csúcsát az elállatiasodásban véli felfedezni, míg az egyik leghíresebb INTJ Friedrich Nietzsche az állati létforma ellenkezőjének, vagyis ez emberfeletti ember mítoszának a feltalálója volt.
Talán tényleg lehet valami igazság abban, hogy míg az eltérő személyiségek által létrehozott tudás egységbefoglalása, vagyis az egységre való törekvés az emberfeletti létformák felé vezet, addig személyiség szétforgácsolása az állati létformák felé veszi az irányt? Szerintem érdemes lenne az orvostudománynak összehasonlítania az INTJ-k és a disszociatív személyiségzavarosok állapotát, illetve agyműködését. Kíváncsi lennék, hogy mire jutna akkor.
Most mindezt összefoglalva feltehetjük a kérdést, hogy nem láthatunk e valamiféle összefüggést a disszociatív személyiségzavarosok sokfelé töredezett egymást kioltó személyisége, ahol a végpont az elállatiasodás, és Soros György tőzsdei elmélete között ahol meg a spekulánsok sokfelé töredező számításai oltják ki egymást? Továbbá nincs e mindennek valamiféle köze a bibliai fenevad legendájához? Azért kérdezem ezt, mert, mint ahogy a következő cikkből kiderül, Erdélyi Dánielt a 6-os szám inspirálta többek között a Spidron rendszer kidolgozásakor, amiről tudjuk, hogy a bibliában a fenevad száma. http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/a-primszamok-egyenisegerol
Érdekes, hogy a Széttörve című film rendezője az elállatiasodást teszi meg a személyiség széttöredezésének végpontjául, mert a biblia konkrétan nem azt írja, hogy a Sátán fog eljönni közénk az apokalipsziskor, hanem a fenevad, ami valamiféle állatra utal. A széttörve című filmben a főszereplő 24. személyisége válik állattá, a 24 számjegyeinek az összege pedig 6. Nem lehetséges, hogy Soros tőzsdei elméletébe, amiből végeredményben politikai eszméi is kinőttek, a személyiség széttöredezésének, és a fenevaddá válásnak mintáit vitte bele? Nem lehetséges, hogy Soros politikai eszméi a fenevad bélyegén alapszanak? Vagy, hogy esetleg ő maga lenne a bibliai fenevad?
Felhasznált Irodalom:

Soros György: A pénz alkímiája, EURÓPA KÖNYVKIADÓ KFT., 1996.
Fractal Geometry – Spidron http://www.econohistory.com/blog/index.php/2010/12/17/fractal-geometry-spidron/
Tilki Csaba: Fraktál alapú képtömörítés, Debrecen, 2007. (Szakdolgozat) https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/2385/;jsessionid=B2A27231F6AE25A0CB9DAFE5DE5F091E?sequence=1
BODOKY TAMÁS: Világszám a bűvös spidron http://index.hu/tudomany/spidron5030/
Érkezés /Arrival/ amerikai sci-fi, 116 perc, 2016 http://port.hu/adatlap/film/mozi/erkezes-arrival/movie-178362
Wikipédia: Fraktál https://hu.wikipedia.org/wiki/Frakt%C3%A1l
Wikipédia: Káoszelmélet https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1oszelm%C3%A9let
MBTI csoport: INTJ  http://lelektanitipusok.utkereso.eu/racionalistak/intj/
Disszociatív személyiség https://hu.wikipedia.org/wiki/Disszociat%C3%ADv_szem%C3%A9lyis%C3%A9g
Széttörve film: https://port.hu/adatlap/film/mozi/szettorve-split/movie-177951
A prímszámok egyéniségéről http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/a-primszamok-egyenisegerol
Biblia - Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás, Szent István Társulat, 2016.