Matolcsy György ebben a könyvében részletesen leírja a Széchenyi terv néven ismert kormányzati pályázati rendszer létrejöttének folyamatát, és annak alapelveit, felépítését. Leírja többek között, hogy a legismertebb közgazdasági elméleten kívül a modern természettudományok eredményeit (fizika, biológia, matematika stb.) is felhasználták benne. Így például a Newtoni tömegvonzás törvényét, amit Richard Koch alkalmazott először a közgazdaságtanra.
A közgazdasági tömegvonzás törvényét úgy alkalmazhatjuk a tervezésben, ha ki akarjuk kerülni a tömegvonzást, ezt pedig egy vállalkozás úgy teheti meg, ha abban, amiben erős még távolabb kerül a vetélytársaitól, vagyis még speciálisabb, még különlegesebb árukkal és szolgáltatásokkal áll elő, mert csak így tehet szert előnyre a versenyben. Ennek megfelelően a Széchenyi tervnek olyan pályázatokat kell támogatnia, amelyek már erősek valamiben, és ezen belül minél speciálisabb, különlegesebb ötletekkel állnak elő.
Kurt Gödel német matematikus 1931-ben rájött, hogy a körülöttünk lévő valóság nem előre adott létező, hanem mi emberek teremtjük meg gondolkodásunkkal, vagyis gondolataink hozzáadódnak a világhoz. Ahogy gondolkodunk a világról, azzal folyamatosan formáljuk a világot, ennek megfelelően a Széchenyi terv készítői fontosnak tartják a terv folyamatos ismertetését a lakosság számára, hogy minél gyorsabban megformálódjon az emberek gondolatai által az új világ.
A kvantummechanikában alapvető törvény az ellentétek egysége, mint például, hogy a fény egyszerre hullám és részecsketermészetű. A Széchenyi terv szemlélete is ehhez hasonló gondolatot követ, amikor azt mondja, hogy lehetséges egyszerre a gazdasági egyensúly megőrzése, és a gyors gazdasági növekedés, amelyek a hagyományos közgazdasági tanítás szerint egymás ellen hatnak.
Schrödinger német fizikus megállapította azt is, hogy az atomi szinteken az összes részecske hatással van az összes többi részecskére. Ez a gazdaság világában is így működik, ahol az egyes vállalkozásokban történő események szintén hatással vannak az összes többi vállalkozás döntéseire, és helyzetére. Ennek megfelelően a kormányzatnak megfelelő lökést kell adnia a gazdaság egyes szereplőinek, és ezzel az egész gazdaságot megmozgathatja, hogy új gondolatok szülessenek, új gyümölcsöző folyamatok induljanak be.
A káoszelmélet azt mondja ki, hogy a végbemenő folyamatok nagyságrendje nagyon érzékeny a folyamatok kezdőfeltételeire, vagyis egy kezdeti kis változás később rendkívül nagy változás okozója lehet. Így például a földi időjárás folyamatában, ha Brazíliában meglebbenti a szárnyát egy pillangó, az Európában vihart okozhat. Ennek analógiájára a gazdaság egyes részterületein bekövetkező kis változásoknak is nagy kihatásai lehetnek a gazdaság más területeire, főleg a mai információs társadalomban, ahol a gazdaság minden része össze van kapcsolva a gazdaság minden más részével.
A Széchenyi terv kidolgozói a biológiából vett hasonlattal mindig is úgy tekintettek a magyar gazdaságra, mint egy élőlényre. Az élőlényt pedig nehezebb irányítani, mint egy gépet, mert saját gondolatai, tervei és céljai vannak, továbbá fontos jellegzetessége, hogy képes a növekedésre, ellentétben a gépekkel, amelyek erre nem képesek. A növekedés folyamatában új sejteket, hálózatokat hoznak létre, ennek megfelelően a gazdaság szereplői is mindig új alakzatokba rendeződnek, az irányításukat pedig nem lehet úgy megoldani, hogy erőszakkal rájuk kényszerítjük az akaratunkat, hanem csak a változáshoz, növekedéshez szükséges kezdőlökéseket szabad megadni nekik, hogy a többit maguk vigyék véghez.
Darvin az ismétlődésben és a változatosságban látta az élővilág rendszerének mibenlétét. Egyes tulajdonságok nagyon hosszú ideig ismétlődnek, de aztán kis mutációk alakulnak ki egy-egy fajnál ezek a változások tovább öröklődnek, hogy így a fejlődés egyre nagyobb változatosságot, és összetettséget hozzon magával az evolúció során. Darvin szerint ahhoz, hogy a változatosság ily módon növekedjen, sok szereplőre van szükség az élővilágban.
A Széchenyi terv készítői mivel a gazdaságot élőlénynek tekintették építették Darvin elméletére, hiszen a gazdaság is egyre változatosabbá válik, új alakzatok jönnek benne létre. A változáshoz pedig a gazdaságban is sok szereplőre van szükség. Ezért sok és minél változatosabb program és pályázat kell, hogy a változások, mutációk minél szélesebb körben valósuljanak meg a gazdaság szereplői között, hogy aztán ki tudjon válogatódni közülük a legjobb, aki végül előbbre viszi a magyar gazdaságot. Ezek a változások, és a közülük kiválogatódott elit tényezők tovább öröklődnek a biológia törvényeihez hasonlóan a gazdaságban is. Hiszen ha például kiderül, hogy egy fürdőben jövedelmező, ha a tulaj tovább tart nyitva, akkor a fürdőüzemeltetők további generációi is követni fogják a példáját.
A terv készítői szerint nagyon fontosak a gondolkodási minták. A XIX. században, vagyis az ipari korban új gépek jöttek létre, amely anyagot és energiát alakítottak át, a mai információs kor gépei viszont nem anyaggal, hanem információval dolgoznak, amelyeknek alapja a gondolat, ezért ebben a korban csak a gondolati minták sokaságából épülhet fel egy új kultúra és társadalom.
A biológia tudománya szerint azok a gének öröklődnek tovább a legnagyobb eséllyel, amelyek részben feladják önzésüket, és valamennyire hajlandók az együttműködésre, ahogy a gazdasági fejlődésben is szükséges az összefogás és az együttműködés ennek megfelelően a Széchenyi terv pályázatain csak azok nyerhettek, akik valamilyen formában összefogtak a gazdaság többi szereplőjével a közvetlen környezetükben. Például egy építkezés csak akkor kezdődhetett el a pályázati szabályok szerint, ha a helyi önkormányzat is beleegyezett. A terv tudatosan ösztönzött a kockázatvállalásra is, mert az élővilágban is a kockázatvállaló élőlények válogatódnak ki legelőször.
A változás, ahogy az élővilágban úgy a gazdaságban sem fordítható vissza, hiszen ahogy a többsejtűek sem nemzenek egysejtűeket, úgy a tervszerű gazdaságfejlesztésről sem lehet visszatérni a tisztán piaci viszonyokra. Az élővilágban a helyben lakó élőlények nagyobb eséllyel győznek a rájuk támadó behatolókkal szemben, ez a gazdaságban is így van a játékelmélet törvényei szerint is, ezért támogatni kell a helyben lakó vállalkozásokat.
Egy biológiai test esetében meglehet változtatni egy gént, de ez nem fog tovább öröklődni a további generációknak, mert csak az ivarsejtekben meglévő gének öröklődnek tovább a következő nemzedékeknek, tehát a továbböröklődéshez az örökítő anyagot kell megváltoztatni. Ennek mintájára lehetett volna támogatást adni egy-egy vállalkozásnak gazdaságfejlesztési terv nélkül is, de az így létrejött változás nem indított volna el további evolúciót és öröklődési folyamatot, mert ehhez a gazdaság szereplőit gondolkodásmódjában, viselkedésmintáiban, stratégiájában, életmódjában, értékeiben és kultúrájában kell változására bírni, hiszen a modern gazdaság örökítő anyaga az információ, aminek alapja a gondolat.
A Széchenyi terv logikája a legújabb közgazdasági eredményeket alkalmazva azt az elvet követte, hogy a kiinduló állapotokhoz aránylanak a további fejlődési lehetőségek a gazdaság szereplőinél, ezért azokat a régiókat kell támogatni, ahol már történtek fejlesztések, ahol már van valami, és nemcsak semmi, mert az nagyobb eséllyel fog fejlődni. A Széchenyi terv fontosnak tartja a technológia minél szélesebb körű fejlesztését is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése