Soros György pénzügyi nézeteinek felhasználása a társadalomföldrajzi tér szerveződésének magyarázatára

Soros György pénzügyi nézetei és a Spidron geometriai rendszere, mint egy új pénzügyi előrejelző rendszer alapja http://ujkozepkor.blogspot.hu/2014/11/soros-gyorgy-penzugyi-nezetei-es.html című cikkemben már írtam Soros György pénzügyi nézeteiről. Soros György pénzügyi nézeteinek az alapja a visszahatás elmélete. Soros szerint a tőzsdén a befektetők gondolatai és várakozásai a részvények jövőbeni állapotát illetően általában tévesek, és a tőzsdén az emberek várakozásai, és az ebből kialakuló cselekedetek hatással vannak a részvények árára, de a részvények így kialakuló ára aztán visszahat a befektetők gondolataira és cselekedeteire úgy, hogy ha megfelelt a befektetők várakozásainak akkor megerősíti őket, ha pedig nem akkor módosítja őket, hogy az így megerősödött vagy módosult vélemény ismét hatással legyen az árakra és így tovább a végtelenségig. Tehát a szerző szerint a tőzsdei áringadozások sohasem állapodhatnak, és nem is állapodnak meg, semmilyen egyensúlyi szinten, mert az árak és a befektetők nézetei között örökösen ismétlődő oda-visszahatás van akárcsak egy pimpong játékban. Az mindenképpen alátámasztja a szerző nézeteit, hogy a tőzsdén sohasem áll meg az áringadozás.

A modern társadalomföldrajz leggyakrabban használt fogalma ma már a tér, ami alatt a társadalomföldrajzi objektumok különböző formában való szerveződésének mintáit értik. Ennek megfelelően sokfajta társadalomföldrajzi térformát különböztetnek meg, mint például földrajzi fraktáltereket, ami arra utal, hogy az egyes földrajzi objektumok, mint például a városok szerkezete a fraktális geometria mintáit felvéve szerveződnek, vagy beszélnek időföldrajzi terekről, ami arra utal, hogy az egyes személyeknek a különféle földrajzi helyeken eltöltött tartózkodási ideje, és az ott kifejtett alkotó cselekvéseiknek a mennyisége, hatással van arra, hogy más földrajzi helyeken mennyi időt tudnak eltölteni és ennek megfelelően milyen mennyiségű alkotó munkát tudnak kifejteni, így az egyes földrajzi helyeken eltöltött idő hatással van az adott helyeken kifejtett alkotómunkára, és az alkotómunkán keresztül a különféle társadalomföldrajzi objektumok térbeli szerveződésére, amelyek nyilvánvalóan mindig az emberi alkotómunka eredményei. Ha például egy mérnök az első helyen több időt tud eltölteni útépítéssel, mint a másodikon akkor az első helyen fog jobb minőségű út épülni, ami egyértelműen meghatározza a két hely eltérő térbeli szerveződését.

Soros György pénzügyi nézetei kapcsán én most két fajta társadalomföldrajzi térformával akarok foglalkozni, egyrészt a a földrajzi véleménytérrel, ami arra utal, hogy az embereknek a földrajzi térről kialakított véleménye nem mindig felel meg a valóságnak, tehát torzított, ami hatással lehet magára a társadalomföldrajzi térnek a szerveződésére, továbbá a relatív társadalomföldrajzi térrel, ami arra utal, hogy a különféle társadalomföldrajzi objektumok, mint például a városok vagy az ipari létesítmények mindig egy sajátos földrajzi viszonyrendszert alkotnak egymással, ami szintén hatással van a társadalomföldrajzi tér további szerveződésére. Így például, ha van egy alacsonyabb foglalkoztatási szinttel megáldott falu, aminek a szomszédságában van egy város ahol viszont sok munkahely van, akkor a falu és a város közötti földrajzi távolság, mint relatív viszony, mindig hatással van arra, hogy a falun lakó személyeknek megéri e a városra felutazni dolgozni. Vagy például, ha van két egymástól távol lévő város, és csak az egyikben bányásznak olyan nyersanyagot, ami egy adott vállalkozás beindításához szükséges, akkor a két város közötti földrajzi távolság, mint relatív viszony, mindig hatással van arra, hogy az adott vállalkozást beindítsák az adott városban, hogy ezzel új földrajzi objektum jöjjön létre ott, és a város társadalomföldrajzi szerveződése megváltozzon.

Mint mondtuk a társadalomföldrajzi véleménytér koncepciója azt mondja ki, hogy az emberek belső képe az őket körülvevő földrajzi térről mindig hiányos vagy torzított, Így például az a személy, aki be akar indítani egy vállalkozást nem biztos hogy tudja, vagy lehet, hogy rosszul tudja, hogy abban a városban, ahol a vállalkozást beindítja olyan emberek laknak e akiknek igénye van arra a termékre vagy szolgáltatásra, amit az adott személy a vállalkozásában gyártani vagy szolgáltatni akar. Tegyük fel, hogy esetünkben nincs rá igény, de az adott személy mégis megpróbálja beindítani a vállalkozást. Ebben az esetben az adott személy földrajzi véleménytere nyilvánvalóan torzított, ahogy Soros elméletében is torzítottak a befektetők véleményei a tőzsde jövőbeli árairól, és a beinduló vállalkozás, illetve az azt körülvevő földrajzi tér relatív viszonya értelemszerűen hátrányos a vállalkozás jövőjét illetően a relatív földrajzi tér koncepciójának értelmében.

A vállalkozás jövője ilyen esetben két irányba fordulhat a vállalkozás vagy csődbe megy, és akkor a vállakozás semmilyen hatással nem lesz a város földrajzi terének jövőbeli szerveződésére, vagy pedig az adott személy aki a vállalkozást beindította olyan jó marketingmódszereket alkalmaz, hogy a városban lakó további személyeknek mégiscsak kedvük támad megvásárolni a vállalkozás által gyártott termékeket, és akkor a személy torzított nézetei a város földrajzi teréről megerősödnek, tehát önerősítővé válnak, ahogy Sorosnál is önerősítővé válhatnak a befektetőknek a tőzsde jövőbeli árairól alkotott torz nézetei, és ebben az esetben a vállalkozónak a környező földrajzi térről alkotott torz nézetei önmagukat megerősítve visszahatnak a város társadalomföldrajzi szerveződésére, hiszen a vállalkozás életben marad és új munkahelyeket teremt, vagy az általa végzett tevékenységek további vállalkozásoknak és tevékenységeknek lehetnek az alapjai a városban, amelyek egyértelműen megváltoztatják a város társadalomföldrajzi szerveződését és térbeli viszonyait, hogy aztán az így létrejött új térbeli elrendeződést, az emberek, tudatára visszahatva, ismét torzan értelmezzék, amely torz értelmezés megint új vállalkozásoknak legyen az alapja és így tovább a végtelenségig.

Tehát akárcsak Sorosnál a pénzügyek terén úgy a társadalomföldrajz vélemény és relatív tereiben is az emberek torz nézetei az őket körülvevő földrajzi tér relatív viszonyairól önerősítővé válhatnak és így visszahathatnak a társadalomföldrajz relatív tereinek szerveződésére, és így Soros Győrgy pénzügyi nézetei nemcsak a pénzügyekben, henem a társadalomföldrajz tereinek szerveződésében is egy alapvető modell lehet.

Felhasznált irodalom:

Soros György: A pénz alkímiája, EURÓPA KÖNYVKIADÓ KFT., 1996.

MÉSZÁROS REZSŐ : A TÁRSADALOMFÖLDRAJZ GONDOLATVILÁGA, Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszéke, Szeged, 2000.