"A bioinformatikával ellentétben (mely elsősorban a szöveg alapú biológiai adatok információfeldolgozásával foglalkozik) a biomatika a szövet, a sejt és a molekuláris biológia, valamint a mérnöki tudományterületek, mint az orvosi mechatronika, a komplex infrastruktúrák (gépek/berendezések) területein mozog. A „biomatika” fogalma 1994 táján született meg, elsősorban a túlságosan elméleti és számításorientált bioinformatikától való megkülönböztetés érdekében. A biomatika nemcsak elméleti biológiával, modellalkotással foglalkozik, hanem kutatási területei közé sorolja a biológiai problémák a mechanikai, a tervezési és a mesterséges (szintetikus) aspektusait is, ezek gyakorlati megvalósítását is beleértve (mű szív, mesterséges hasnyálmirigy létrehozása stb.)."
Én arra gondoltam, hogy esetleg egyesíteni lehetne a két tudományt, és olyan mérnöki, illetve informatikai produktumokat is tervezni lehetne, amelyek helyettesítik egy ember valamely szervét vagy testrészét, mint például az emberi izomzatot, és így beültethetőek egy emberbe, viszont oly módon kellene megtervezni ezeket a mérnöki produktumokat, hogy azok magukon hordozzák egyes állatoknak az emberekét bizonyos fokig meghaladó képességeit. Így például olyan beültethető izomzatot tervezhetnénk az emberek számára, amely egy gorilla erejét hordozza magában. Vagy például olyan tüdőt is tervezhetnénk az emberek számára, amely bizonyos magas hegyvidékekben élő állatok tüdejéhez hasonlóan a kisebb oxigéntartalmú levegőt is megfelelően fel tudja dolgozni az emberi szervezet számára. Ezek csak példák, de kitűnően szemléltetik, hogy hogyan lehetne egyesíteni ezt a két tudományt a jövőben.
Azonban ahogy a biomatikát lehet egyesíteni a bionikával, úgy véleményem szerint a bionikát is lehet egyesíteni a geográfiával és az informatikával. A http://www.asknature.org/ nevű adatbázis olyan bionikai adatbázisnak tekinthető, amely tartalmazza és kereshetővé teszi minden egyes élőlénynek azon tulajdonságait, amely felhasználható valamely műszaki vagy természettudományi szakágban a kutatásban és a tervezésben, ha egy élőlénynek van ilyen.
Charles Darwin: Fajunk eredete című könyve az egyik legismertebb tudományos írás a világon, de ez az ismertség inkább csak a mű címére igaz, mivel talán éppen a cím ilyen fokú ismertsége miatt, elég kevés azoknak a száma, akik a kezükbe veszik és elejétől a végéig elolvassák ezt a könyvet. Darwinnak a könyvben kifejtett evolúciós elméletéről annyi terjedt el a köztudatban, hogy az élővilágban az állat és növényfajok a természetes kiválasztódás útján fejlődnek, vagyis a természet zord körülményei között csak az arra legrátermettebb egyedek maradnak életben, akik alkalmazkodni tudnak a körülményekhez, és így mindig a leginkább alkalmazkodóképes fajok viszik tovább az evolúció fonalát. Azonban Darwin elmélete ennél sokkal szélesebb látókörrel rendelkezett, ugyanis a természetes kiválasztás csak az egyik eleme volt az elméletnek.
Darwin elmélete lényegében a modern mezőgazdaság fajnemesítési módszereit veszi alapul, ahol az állattenyésztők és a növénytermesztők kiválogatnak bizonyos számukra előnyös tulajdonságú egyedeket az általuk kezelt növény és állatpopulációkból, és ezeket a tulajdonságokat generációkon át felhalmozzák úgy, hogy csak az adott tulajdonságokkal rendelkező egyedeket engedik egymással párosodni.
Darwin szerint a természet is a mezőgazdászokhoz hasonlóan alkalmazza ezt a módszert, vagyis bizonyos állati és növényi egyedek tulajdonságainak kiválogatását és felhalmozását. Ahogy az embereknél úgy az állatoknál is az egyes fajok egyedei a faji egység ellenére kisebb-nagyobb alkati különbségekkel születnek a világra Így például nagyobb termet, erősebb izomzat stb.. Ha pedig a faj, vagy a faj egyedeinek egy-egy csoportja az eredetitől eltérő természeti körülmények közé kerül, mint amikor megváltozik az éghajlat az adott területen, vagy a faj egy meghatározott csoportja más földrajzi körülmények közé vándorol, akkor érdekes dolog történik. A fajon vagy fajcsoporton belül nyilvánvalóan csak azok az egyedek maradhatnak életben, akik a megváltozott körülmények között a legtöbb olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodáshoz szükségesek.
Például, ha az új földrajzi környezetben sok oroszlán van, amelyek az adott faj, vagy fajcsoport egyedeire vadásznak, akkor nyilván csak azok maradnak életben, akik az oroszlán elől a leggyorsabban el tudnak futni. Ha pedig csak ezek az egyedek maradnak életben, akkor az adott földrajzi területen csak a gyorsaság és a többi olyan tulajdonság fog továbböröklődni, amelyek a túléléshez szükségesek. Tehát ezek a tulajdonságok a mezőgazdasági fajnemesítéshez hasonlóan kiválogatódnak és felhalmozódnak, és mivel az új körülmények között az adott faj egyedei csak ezeket a tulajdonságait használja, a használat során csak az ezekhez a tulajdonságokhoz kapcsolódó tevékenységeknek a gyakorlásához szükséges szervek fejlődnek, míg más szervek a használat mellőzése során elcsökevényesednek, és így lassan új faj keletkezik.
Tehát Darwin elmélete nemcsak a természetes kiválasztás gondolatán alapul, hanem elméletének éppúgy alapvető eleme az a tudományos eszmerendszer, amit Darwin elődje Lamarck állított fel, aki azt vallotta, hogy a természetben a fajokat nem a természetes kiválasztás, hanem csak a külső hatások alakítják, vagyis ha egy faj hideg időjárási körülmények közé kerül, akkor bundát növeszt, ha ragadozók támadják, akkor karmokat növeszt, amelyekkel védekezhet, és így tovább. Darwin szerint a fajok kialakulását egyszerre befolyásolja a természetes kiválogatódás, és a külső körülmények, ahol Lamarck gondolatát úgy fejleszti tovább, hogy a külső körülmények a használaton keresztül befolyásolják a fajok fejlődését, és Darwin a használat kapcsán szó szerint statisztikai fogalmakat használ, hogy a gyakran használt szervekkel korrelálva csökevényesednek el a ritkábban használt szervek, mivel kevesebb táplálék vándorol oda a testből.
A geográfia és az informatika pedig magától értetődően mindenki által ismert tudományok. A geográfia, vagyis a földrajztudományi a földfelszín éghajlati, domborzati stb., viszonyait vizsgálja. Az informatika pedig a számítástechnika egyik szinonimájának tekinthető. Darwin elméletében így egyaránt szerepet kap a véletlen és a szükségszerűség is a fajok fejlődésének folyamatában. A darwini evolúciót már sokféleképpen próbálták szimulálni a modern számítástechnika eszközeivel különféle célokból. Én egy olyan szimulációt gondoltam el, amely egy olyan adatbázison alapulna, amelybe betáplálnák a mai földfelszín egészének földrajzi adatait, továbbá a ma létező élőlények biológiai felépítésének adatait. Ez a szimuláció pedig egyrészt szimulálná a földrajzi környezet jövőbeni változásait, így: az éghajlat, a domborzati viszonyok stb., változásait, hiszen a Darwini elméletben a fajok alkalmazkodása főképp a földrajzi környezethez való alkalmazkodást jelenti.
Továbbá szimulálná a földrajzi környezet változásaival párhuzamosan előálló jövőbeli biológiai változásokat is a fajok jellegzetességeiben az Asknature nevű adatbázis adatait is alapul véve. Ezekből a változásokból pedig folyamatosan kielemezné azokat az új fajtabeli jellegzetességeket, amelyeknek a műszaki és a mérnöki tervezésben még hasznát vehetjük az Asknature című adatbázisban leírtakon kívül. Egy ilyen számítógépes rendszerrel egy folyamatosan változó, mindig új technológiai ötleteket produkáló rendszert kapnánk, amely valóban egyesítené a bionika, a földrajztudomány és az informatika tudományágait, és mint ilyennel folyamatosan anyagot szolgáltathatnánk a biomatikát és a bionikát egyesítő, a cikk elején leírt tudományágnak is, amely mind magasabbra emelné az ember fizikai, és talán szellemi képességeit is egy magasabb evolúciós szintre emelve őt. Így az embert magasabb fejlődési szintekre emelő szellem egyenesen a földrajzi létszférából áramlana.
Melyik filozófus munkásságához köthető ez az elgondolás? Kerkápoly Károly Világtörténet észtanilag előadva című könyvében az emberiség történetét elemzi saját bevallása szerint a hegeliánus filozófia tanításaira alapozva. Kerkápoly szerint az ember nem más, mint véges szellem, aki szellemi létéből fakadóan a teljes szabadságra, vagyis léte teljes kibontakoztatása felé törekszik, de ezt véges mivoltából fakadóan, vagy másként természeti kötöttségeinél fogva soha nem érheti el, csak folyamatosan törekedhet erre. Az emberiség története pedig nem más, mint az ember, mint véges szellem létének folyamatos kibontakozása, tehát az ember folyamatos haladása a teljes szabadság felé, és az emberi történelem minden szakasza egy-egy lépcsőfok a teljes szabadság felé való haladásban.
Ugyanakkor az emberiség folyamatos fejlődése és haladása nemcsak az emberiség egészében, hanem főként annak egyes részeiben, vagyis a különféle népfajokban, népcsaládokban és azoknak egyes egyedeiben megy végbe. Ezeknek a különféle népfajoknak és nemzeteknek, illetve az egyes embereknek természetesen saját egyéni céljaik vannak, amelyek azonban hosszú távon sohasem ellenkeznek az emberiségnek, mint egésznek a céljaival. Ezek a különféle népfajok a történelem folyamán államokká és nemzetekké állnak össze, amelyeknek saját jogrendszerei erkölcsei és kultúrái vannak.
Ebben a folyamatban, tehát a nemzetek jogrendszereinek, erkölcseinek és kultúráinak kialakulásában pedig nagy szerepet játszik az ember és természeti, pontosabban földrajzi környezetének a kölcsönhatása, hiszen az ember nem vonhatja ki magát az őt körülvevő földrajzi környezet törvényszerűségei alól. Ugyanakkor a földrajzi-természeti környezet, mint olyan nem forrása a történelmi fejlődésnek, hanem csak az azzal kölcsönhatásban álló, és azt folyamatosan átalakító ember, aki mint a szabadság felé törekvő szellem igyekszik legyőzni az őt körülvevő természet béklyóit. Ebben a folyamatban először az egyes emberi egyedek nemzetekké, majd a nemzetek magasabb rendű állami alakulatokká állnak össze. Mint például az egyesült nemzetek Európája, és így tovább, tehát az emberiség egyes részeinek céljai a teljes szabadságért való folyamatos küzdelemben egyre inkább közelednek az emberiség általános céljai felé, ahogy ennek folytán az ember által átalakított földrajzi környezet is egyre inkább egységesül mind nagyobb államalakulatokban. Tehát azt mondhatjuk, hogy az ember, mint a természet részeként funkcionáló szellem folyamatosan áthatja, továbbá fejlődésre és egységesülésre készteti az őt körülvevő földrajzi-természeti környezetet.
A bionikát és a biomatikát egyesítő új tudományág, továbbá a geográfiát, az informatikát és a bionikát egyesítő számítógépes rendszer gondolata tehát Kerkápoly Károly filozófiai munkásságához köthető, akinek gondolatai két politikai mozgalomnak adtak eddig táptalajt, a Szálasi Ferenc által kidolgozott hungarizmusnak, és a vasgárda nevű román szélsőjobboldali mozgalom ideológiájának. Szálasi Ferenc hungarizmusának konnacionalista gondolatában egy az egyben átveszi Kerkápoly filozófiai eszméit, hogy Európa nemzeteit a földrajzi tér keretein belül kell tovább fejleszteni és egyesíteni. A román vasgárda ideológiájában pedig a román parasztság ortodox, keleti keresztény hitben megkeresztelt vallásos, földművelő életmódjából próbálnak valamiféle állandó fejlődésre orientált, heroikus életmódot és szellemiséget kicsíráztatni és magukévá tenni a vasgárda mozgalom tagjai. Mind a két szélsőjobboldali mozgalom erősen technikaellenes eszméket tett magáévá története során, de talán ha mozgalmaik filozófiai alapjait fent leírt módon összebékítjük a technika és a tudomány eszméivel, ha az ember fizikai és szellemi fejlődését közvetlenül a technika segítségével segítjük elő a szellemnek és az eszmének a földrajzi létszférából való kiemelésével, és az emberbe való beépítésével, akkor talán összebékíthetjük ezeket az emberi fejlődésre egyébként nagyon veszélyes szélsőjobboldali mozgalmakat a modernitás és a technika eszméivel.
Felhasznált Irodalom:
Wikipédia: Hungarizmus https://hu.wikipedia.org/wiki/Hungarizmus
Wikipédia: Vasgárda https://hu.wikipedia.org/wiki/Vasg%C3%A1rda
Joó Tibor: Történetfilozófia és metafizika, 2001.
Charles Darwin: A fajok eredete, Typotex Kiadó, 2009.
Wikipédia: Bionika https://hu.wikipedia.org/wiki/Bionika
http://www.asknature.org/
Wikipédia: Biogeográfia https://hu.wikipedia.org/wiki/Biogeogr%C3%A1fia
Biomatika Intézet http://uni-obuda.hu/neumann/biomatika-intezet
Bionika https://hu.wikipedia.org/wiki/Bionika
Robotika és orvosi informatika az Óbudai Egyetemen http://bmi.nik.uni-obuda.hu/tudomanyunnepe
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése