A modern anyagok nemesítése, mint a régi művészet újjáélesztésének az alapja

Nemrég a Spektrumon hallottam egy bibliakutató előadását aki járatos a biblia régi nyelvű fordításaiban is, és szerinte Jézus foglalkozása nem ács volt, hanem kőműves, kőfaragó, a rómaiak palotáit és házait építette. Én persze nem tudom megítélni, hogy ez igaz e vagy sem, de örülnék neki, ha igaz lenne, mert a kővel való foglalkozás nemesebb hivatás szerintem, mint a fa megmunkálása, hacsak a rómaiak palotáira, vagy a középkori gótikus katedrálisokra gondolok. A kő az egyik legnemesebb anyag. Sok esetben pedig a modernitás ellenzői, mint például Jankovics Marcell egyik írásában éppen azt hangoztatják, hogy a modern korban épületeink, mindennapi használati tárgyaink egyre hitványabb anyagokból készülnek.
Mint például a beton, a műanyag, vagy a hungarocell. Valóban valószínűtlennek tartom, hogy a középkori gótikus katedrálisok ugyanolyan hatással lennének ránk ma, ha nem kőből, hanem például betonból készültek volna. Ezért az a gondolat merült fel bennem, hogy nem lehetne e olyan kémiai eljárásokat kidolgozni a tudomány segítségével, amely képesek a különféle anyagokat, főként az építőanyagokat és a különféle műanyagokat állagukban nemesíteni. Nemesebbé tenni, hogy hasonlatosakká váljanak a Föld gyomrából kibányászott kövekhez, úgy hogy a modern műszaki tervezés kívánalmainak továbbra is eleget tegyenek.
Ez egy fajta konszenzus lehetne a régi anyagok szépsége és a modern mérnöki tervezés szükségletei között, és ezt az új tudományágat nevezhetnénk akár evolúciós kémiának is. Hiszen a hegyekből kibányászott köveket az evolúció, a Föld erőinek évmilliós, vagy évmilliárdos formálóereje tette olyanná, amilyenek. A kövek szépsége az evolúció eredménye, így a tudománynak olyan kémiai eljárásokat kellene kidolgozni, amelyek valamiképp leutánozzák a geológiai evolúciót. Így hozhatnánk vissza valamit az ókor, vagy a középkor építészetének a szépségéből, mert ahhoz nemcsak az építészeti formák, hanem a felhasznált anyagok nemesítésén át is vezet az út. Biztosan lenne erre fizetőképes kereslet a társadalomban, és a modernitás ellenzőinek száját is betömhetnénk ezzel.

Felhasznált Irodalom:

A Nap szerepe a társadalom életében (tanulmánykötet), Argumentum, Budapest, 2016. Jankovics Marcell: Világos, mint a Nap 189. o.