Edward Hallet Carr: Mi a történelem? című könyvében a történelem determináltságának, illetve nyitottságának kérdéseit tárgyalja. Közelebbről azt a kérdést járja körül, hogy a történelem menetében felfedezhetünk e olyan általános törvényeket, mint a természettudományokban ahol köztudott például, hogy a derékszögű háromszög átfogójának négyzete egyenlő a befogók négyzetösszegével, vagy a történelem menetében nincsenek törvények, hanem a történelem további menetének jövőbeli lehetőségei minden korban nyitottak?
A kérdésre adott válasza abban foglalható össze, hogy a történelemben mindig megállapíthatóak olyan tények, amelyek általánosíthatóak, mint például, hogy az iparosítás menetét az egyes országokban, és főként az államszocialista országokban, többek között a politikai vezető réteg érdekellentétei is meghatározzák. Illetve olyan tények, amelyek nem általános érvényűek, mert a puszta véletlen szüli őket. Mint például, hogy Marcus Antonius szerelme Kleopátra iránt meghatározta a történelem menetét. Ez nem általánosítható, mert a politikai vezetők nemi vonzalmai nem minden esetben határozzák meg a történelem menetét, és csupán a puszta véletlennek köszönhető, hogy olyan ember került a Róma vezetőrétegének közelébe, aki vonzódott Kleopátra iránt.
Tehát a szerző szerint, míg a természettudományok területén a megváltoztathatatlan és örökérvényű törvények tiszta jelleggel uralkodnak, addig a történelem területén az általános és örökérvényű törvények a véletlen kiszámíthatatlanságával kombinálódnak. Én továbbmennék ennél, és azt mondanám, hogy a természettudomány terén a matematika számít alaptudománynak, amit teljes egészében a determinált törvények határoznak meg, és minél távolabb van egy-egy természettudomány a matematikától annál kevésbé determinált. A matematikára, mint alaptudományra épül a fizika, ami már a matematikával ellentétben két nagy területre osztható: a kvantummechanikára és a relativitáselméletre, amelyek közül a relativitáselméletet a teljes determinizmus uralja, míg a kvantummechanika törvényei nyitottak. A fizikára épül a kémia, vagyis az anyagtudomány, amelynek törvényeit az elemi részecskék egymással való kombinációs lehetőségei határozzák meg, amelyek a fizika törvényeihez képest nagyon sokrétűek lehetnek.
A kémiára alapszik a biológia, ahol pedig az élővilág fejlődési lehetőségei a darwini evolúció értelmében szinte végtelenek. A társadalomtudományokról: szociológia, történelem pedig már ne is beszéljünk. Továbbá szeretnék még kijelentéseket tenni azzal kapcsolatban, hogy minden, ami a történelemben általánosítható törvényszerűségként jelenik meg az visszavezethető valamiképp a természettudományokra. Például az a tény, hogy az államszocialista országokban az iparosítás menetét a vezetőréteg érdekellentétei is meghatározzák visszavezethető az emberi természetre, ami azt mondja ki, hogy az emberek általában saját érdekeiket követik. Az emberi természet pedig a tudomány mai állása szerint genetikailag meghatározott, amivel visszatértünk a biológia tudományához.
A matematikától távolodva a véletlen mindig több és több általánosítható törvény létrejöttét teszi lehetővé. Például, ha a biológia területén a véletlen mutáció következtében létrejön egy új faj, akkor törvénnyé válik, hogy ennek a fajnak minden utódja hasonló tulajdonságokkal fog rendelkezni, mint az adott faj. A történelem területén elmondható, hogy ha Sztálin születését szüleinek véletlen találkozása idézte elő, akkor annak a történelmi törvénynek a megszületése, hogy a Sztálinizmus, mint rendszer minden országban hasonló törvényeket követ szintén a véletlennek köszönhető. Viszont ezek a törvények mindig visszavezethetőek az alsóbb szinten lévő, matematikához közelebb álló tudomány törvényeire. A két társadalomtudomány: a szociológia és a történelem viszonyát tekintve elmondható, hogy a szociológia társadalmi törvényekkel foglalkozik, amelyek egy adott időpillanatban vannak jelen a társadalomban, és így nincsenek alávetve a véletlennek, amelyek által az időbeli fejlődés során új történelmi törvények bontakoznak ki az alsóbb szinten lévő, matematikához közelebb álló tudományok törvényeiből. A szociológia tehát nem más, mint történelemből kivont, egy adott időpillanatban jelen lévő társadalmi törvények gyűjteménye, amelyek mind visszavezethetők a természettudományok törvényeire.
A szerző a könyve végén tesz olyan megállapítást is, hogy a történelmi haladás korlátlan, és nincsenek előre meghatározható törvényei. Ez csak annyiban igaz, hogy a történelem előrehaladtával az általános törvények mindig többfajta formában bontakozhatnak ki a véletlen által, de mivel ezek a formák mindig visszavezethetők az alsóbb szintek törvényeire, és végeredményben egy központi magra, amit a matematika képez, a történelmi haladás korlátlansága így csak látszólagos, mert bármilyen formát mégsem vehet fel. Lényegében mindig van egy központi mag, és az bontakozik ki mindig újabb és újabb formában.
Felhasznált Irodalom:
Edward Hallet Carr: Mi a történelem? Osiris Kiadó (Budapest), 1995.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése